Mihálygerge

Riport Mihálygerge Egyházközségi képviselőtestületének világi elnökével,

Varga Józseffel

 

1.)    Először egy rövid bemutatkozást kérek tőled. Sokan tudják, hogy fontos szereped van az egyház működésében itt Mihálygergén, de akadhatnak olyanok is, akik nincsenek tisztában ezzel, és a hitközség felépítésével. Milyen funkciót látsz el, és mióta? Kinek milyen feladata van a hitközségben?

Ott kezdeném, hogy Egyházközségünk a Váci Egyházmegye püspökséghez tartozik, ezen belül a Karancskeszi Plébánia Mihálygergei filiája. Püspökünk Dr. Beer Miklós, aki 2006-ban, vendégségkor személyesen celebrálta Mihálygergén a szentmisét.

Egyházközségükben én a képviselő testület világi elnöke vagyok. A testület elnöke egyébként a mindenkori plébános.

 

A testületünk 14 tagból áll, de nem minden képviselőnek van egyben feladata is. A jegyző adminisztratív feladatokat lát el, a számvevők pedig a pénztárosi munkát felügyelik. A testület a püspökség által kiadott szabályzat szerint működik, megválasztásunk 5 évre szól.

Én 1996. óta folyamatosan vagyok a tisztségemben. Feladataim közé tartozik: 

-         az egyházközség összetartása

-         a feladatok meghatározása,

-         a gondnoki teendők ellátása

-         templom külső- belső környezetének megóvása, szépítése

-         jeles egyházi ünnepek megszervezése

 

2.)    Milyen külső és belső felújítási munkák történtek a templom épületével, és milyen változások vannak a templom környezetében? Erre vonatkozóan milyen tervei vannak a hitközségnek? Vannak-e olyan személyek, szervezetek, alapítványok, akik adományaikkal segítették ezeket a munkákat? A tervek megvalósításában tud-e valamiben segíteni a falu lakossága?

Elnökségem alatt a templom épületének és környezetének kialakításában az alábbi munkák történtek:

-         egyidőben történt a templomépület belső festése és az orgona felújítása (1998.)

-         a templom külső megvilágításának kialakítása (2002.)

-         tetőszerkezet felújítása (2005.)

-        ravatalozó környezetének megszépítése, tuják, virágok ültetése és ezek gondozása, kezelése (1997.)

-         a templomban a templomi énekszámok elektromos kijelzésének kivitelezése

-         mikrofon és erősítő beszerzése

-         bejárati ajtócsere és akadálymentesítést (2006.)

Mindezek a munkák tükrözik a falu lakosságának az összefogását, hiszen e nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Nem kevés ember munkáját veszi igénybe, hogy megfeleljünk a kihívásoknak, hiszen ahol szemétdomb volt régen, ott most gyönyörű virágok és tuják vannak.

Az előttünk álló feladatok a templom alapjának kijavítása, rendbetétele, az oldalsó bejáratnál burkolása. Távlati elképzelés : a víz elvezetése a templom körül.

Köszönet a falu legnagyobb részének, azoknak – helybelieknek, elszármazottaknak, külföldi egyháznak – akik adományaikkal segítették munkánkat. Az Összefogás Mihálygerge Egyházközösségéért Alapítvány az adományokból jelentős anyagi segítséget tudott nyújtani a tetőszerkezet felújítására.

Munkánkat nemcsak adományokkal, hanem rendszeres társadalmi munkával is segíti a falu lakossága, hiszen a virágok gondozása rendszeres társadalmi munkát igényel, de az akadálymentes feljáró is társadalmi munkával készült.

Bízom abban, hogy továbbra is élvezni tudjuk a falu lakóinak támogatását mind anyagi, mind egyéb vonatkozásban. Az előttünk álló feladatok ugyanis még nem jelentenek gondot, de ezekkel szeretnénk megelőzni a bajt.

3.)    Mikor épült a mihálygergei templom, az építéséről mit lehet tudni? Mikortól és honnan van az orgonánk? Hogyan történik a harangozás? Régebben harangozónk volt, most? A harangok mindig is szóltak Mihálygergén?

Jelenlegi templomunk 1926-1927-ben épült, de nem ez a község első temploma.

  A régi templom a jelenlegi hősi emlékmű területén állt 176 évig.

  Az régi templom a jelenlegi hősi emlékmű területén állt 176 évig.

A hívek 1928-ban döntöttek úgy, hogyha templomot tudtak építeni, akkor harangot is tudnak venni. Egyszerre három harangot vettek, szintén adományokból. A 4 harang közül azonban egyet 1942-ben, virágvasárnap napján, a németek elvittek. Jelenleg is a megmaradt három harang szól a faluban.

A jelenlegi orgonánk 1940-től van meg. Története pedig az, hogy 1938-ban a Rozsnyói Egyházmegye Püspökségéhez, a Litkei  Plébániához tartoztunk. A plébános Ferencz István volt, a püspökünk pedig Dr. Madarász István.  Ferencz István plébános olyan kéréssel fordult a püspökséghez, hogy támogassák, segítsék az orgona beszerzését.

Egy hónap elteltével Ferencz István plébános örömhírt hozott, a püspökség anyagilag támogatta a kérését. Pécsről jött az orgonaépítő – Angszter József és fia – megnézni a templomot. Azt ígérték, hogy még abban az évben megépítik az orgonát. Ez az év 1940. volt.

Ígéretükhöz híven teljesítették kötelességüket, és az új orgonát 1940-ben, advent 4. vasárnapján szentelték fel. Az orgona szentelésének történetéhez tartozik, hogy a zsúfolásig megtelt templomban a szentmise megkezdése előtt Ferencz István plébános a főoltártól felment az orgonához, azt megszentelte. Visszatérve a főoltártól a néma hitgyülekezet előtt felszólt Kelemen József kántornak, hogy szólaltassa meg az orgonát isten dicsőségére. Az első ének az orgonán a Tedeum, a hálaadás – Téged Isten dicsérünk – volt, és csak ezután vette kezdetét a szentmise.

 

 

Az 1940-től jól működő orgonán 1998-ban volt felújítás, akkor a sípokhoz a membránokat cserélték ki.

A kántorság történetéhez hozzátartozik, hogy 1938-ban Jurás igazgató volt a falu kántorja, utána Kelemen József.

A II. Világháborúban Kelemen József négy évre hadifogságba került, ezalatt az idő alatt ismét Jurás iskolaigazgató volt a kántor. Kelemen József 1948-ban tért haza a hadifogságból, de már csak rövid ideig volt a falu kántora. Rövid idő múlva ugyanis a megyéről érkezett egy papír, amely azt tartalmazta, hogy döntse el, tanító vagy kántor akar-e lenni. Ez a papír keserű választás elé állította Kelemen Józsefet, mert le kellett mondani arról, amit saját szavai szerint a legjobban szeretett.

Azóta több kántorja volt a falunak, jelenlegi kántorunk Varga Lajosné.

A három harangunk ma már elektromos vezérlés útján szólal meg. Az automatikusan szólal meg a harang reggel 5 órakor, délben és este 20 órakor. Egyéb harangozáskor – mise, halotti harangszó, temetés – gombnyomással indítjuk a sekrestyéből a harangot, minden harangot külön-külön meg lehet szólaltatni. Jelenlegi harangozónk Kapolcsi Gézáné sekrestyés, aki már hosszú ideje látja el a sekrestyési feladatokat, és működteti a harangokat.

(A templom történetéről  Ferkó Dezső bácsi mesélt.)

4.)    Miért kellett új halottasház? Impozánsabb az új, de a fő ok nyilvánvalóan nem ez volt. Mire használják, használják-e egyáltalán valamire a régi halottasházat?

A régi halottasház ma már csak raktár. Műszaki okokból kellett az új halottasházat felépíttetni a 2006. évi felhőszakadást megelőző árvíz után.

Az új halottasházat Mihálygerge Község Önkormányzata építtette 2001. évben. A kivitelező – és jelentős anyagi támogató - az a községünkből elszármazott Oravecz László vállalkozó volt, aki mindig is sokat áldozott Mihálygerge fejlődéséért. A sors keserű fintora, hogy az általa megépített ravatalozóban az első halott sajnos az édesapja volt, a harmadik viszont ő maga.

Az új ravatalozó az önkormányzat tulajdona. A korszerűség követelményének megfelel, halott hűtővel, vizes blokkal rendelkezik.

5.)    Külső megvilágítása mióta van a templomnak? Azt csak alkalmanként használják, miért?

Külső megvilágítása 2002. karácsonya óta van a templomnak. Az anyagi hozzájárulás mihálygergi vállalkozók adománya. A kivitelező Sulyok György lakatosmester volt, a villanyszerelői munkát Lenkó László végezte.

6.)    Mit jelent az, hogy pár éve az önkormányzattól kell megváltani a sírhelyet? Régebben az egyháztól váltottuk meg, vagy régebben ez nem is volt? Ha az önkormányzattól váltjuk meg a sírhelyet, úgy ez ró- e rájuk valamilyen kötelezettséget?

A temető az egyház kezelésében volt 2005-ig. Fenntartását, és a tiszti orvosi előírások szerinti működtetését azonban már nem bírta a költségvetés. Ugyanakkor különböző előírásokat támaszt a törvény, az önkormányzatnak kötelező köztemetőt fenntartani. Így 2005-ben az egyházközség képviselő-testülete kezdeményezte annak önkormányzati tulajdonba adást, amelyhez a püspökség hozzájárult.   

Egyházi kezelésben nem kellett a sírhelyet megváltani. A tulajdon átadáskor a temetőt az önkormányzatnak fel kellett méretni, nyilvántartásba kellett venni a meglévő sírokat, a kialakításra tervezett újabb sírhelyeket, és folyamatosan vezetni kell az elhunytak és hozzátartozóik legfontosabb adatait.

Az önkormányzat helyi rendeletben (Mihálygerge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (VI.30.) számú rendelete) szabályozta a temető fenntartási rendjét. A részletes szabályokat tartalmazó rendelet a temető bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán is olvasható.

7.)     A falu lakossága fizeti az egyházadót. Ezt hogyan használja fel a hitközség?

A falu lakosságának nagyobb része fizeti az egyházadót, és újabban egyre növekszik azoknak a száma, akik már nem élnek szülőfalujukban, de az egyházadót itt fizetik azzal a céllal – a templom, a temető, a ravatalozó rendezettségének köszönhetően -, hogy itt helyezzék örök nyugalomra őket.

Évente ismertetjük a bevételeinket, kiadásainkat, kihirdetéssel és kifüggesztéssel is. Egyházi szolgáltatást csak úgy lehet igénybe venni, ha 5 évre visszamenőleg rendezve van az egyházadó.

Ebből a bevételből tudjuk a plébánia alkalmazottjait kifizetni, ebből és a szertartási bevételből, mise pénzből tudjuk az önkormányzattal közösen fizetni a rezsit – áramköltség, télen fűtjük is a templomot -, beszerezni az egyházi kellékeket, elvégeztetni a szükséges karbantartásokat, javításokat.

A pontos neve egyébként ennek „önkéntes hozzájárulás”, tehát nem a hétköznapi értelemben vett adóról van szó. Ennek mértékét évente a testület állapítja meg személyenként, illetve páronként.

8.)    Újabban fontos szerepet játszik a közéletben is a templom, a szentmiséken és más egyházi szertartásokon kívül orgona- és rézfúvóskoncert is lebonyolódott a templomban. Egy-egy nagyobb egyházi ünnepen, a szentmisén kívül szavalatok hallhattunk, diavetítést nézhettünk, karácsonyi műsort mutatnak be. Mit jelent ez az egyháznak?

Ezáltal nagyobb tömegeket tudunk bevonni a közös ünneplésbe. A gyerekeknek feltárjuk az ünnep és a liturgia szépségét, mondanivalóját. Ezt a színvonalat szeretnénk tartani, és ezzel minél több embert bevonni az egyház életébe.

Köszönöm a riportot! Bízom benne, hogy áldozatos munkád, a képviselő testület munkája meghozza gyümölcsét. Végezetül van-e még valami, amit szeretnél elmondani?

Annyit szeretnék mondani, hogy mindenkinek megköszönöm egyházközségünk támogatását. Minden anyagi támogatást szívesen veszünk és megköszönünk. Az egyháztestület nevében ígérem, hogy azokat a fejlődésre, fejlesztésre fogjuk fordítani. Minden pénzt, anyagi támogatást igyekszünk a legcélszerűbben felhasználni céljainak és feladatainak megfelelően.  Mindezeket csak közös erővel tudjuk végrehajtani, megvalósítani, ezért a továbbiakban is számítok a Mihálygergén élők támogatásaira.

Mihálygerge, 2007. augusztus 14.

A riport készítője:                                                                                    Rozgonyi Márta  

A portál motorja: A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.      Levél az oldal szerkesztőjének